A felszíni edzés adja meg az alapot a jó merülésekhez, ezért nem szabad elhanyagolni a testmozgást.
Sokszor előkerülő téma a búvárkodás sport jellege.
Abból a szempontból a kedvtelési búvárkodás nem sport, hogy itt maximum az élmények gyűjtésében versengünk, míg az, hogy ki milyen gyorsan úszik le egy távot, kicsit sem számít.
Ha nincs stopperóra, akkor merülhet bárki, bárhogy- de ez azért nem egészen így van.
A felszerelést a búvárok többsége segítség nélkül cipeli. Palackkal a hátunkon kell tennünk legalább pár lépést, amíg a vízbe érünk. A felszín alatt valamennyit biztos úszni kell, de ha áramlás van, akkor esetleg tempóznunk kell rendesen. A hajóhoz is el kellene jutni, vagy a parti merülésnél kievickélni teljes felszereléssel, hullámzásban. A hajóra bemászni, létrán fellépni- egyszerűnek tűnnek, néha mégis kihívást jelent.
Szóval nagyon érzi az ember a különbséget, ha edzettebben csobban a vízbe.
Ritkábban görcsöl a láb, nem fullad ki egy kis úszástól, kevesebb levegőt fogyaszt és könnyedén emelgeti a palackot. Erre már akkor rájössz, amikor az első kezdő tanfolyamon próbálgatod az új közeget, rengeteg, korábban ismeretlen cuccot viselve.
Mint ahogy sok más esetben, itt is az a hasznos, ha igyekszünk változatos mozgásformákat űzni.
A búvárkodás során végzett mozgáshoz szükséges állóképességet aerob edzéssel érhetjük el. A kocogás nem való mindenkinek, időnként pont ebben sérülnek le emberek, megfájdul a térdük- teljesen nulla edzettséggel inkább a biciklizést vagy az úszást válasszuk. Utóbbi általában is a legjobb, leghasznosabb sportok közé tartozik, és heti 1-2 alkalom az uszodában biztosan megteszi a hatását.
A búvárok egy része derékfájásra panaszkodik, ami több okból fakadhat.
Mindenképpen hasznos lehet a törzs izmainak edzése, mert ezzel sok hasonló problémát meg lehet előzni.
Nagy szerencse, hogy ezen izmokat nagyon egyszerű, bárhol végezhető gyakorlatokkal is erősíthetjük: a sima deszka póz az egyik legismertebb és legjobb gyakorlat.
Mivel víz alatt szinte kizárólag a lábunkkal tempózunk, nem árt külön erősíteni a combot és a vádlit is. Erre például alkalmas lehet az egyszerű guggolás, kitörés is (mint ahogy az úszás vagy a bicikli szintén edzi ezeket a testrészeket). Merülés közben lábfejünk hátra van feszítve, ezért erre is figyeljünk oda: például a láb nyújtása lefeszített lábfejjel szintén könnyen megtanulható gyakorlat.
Aki ennél többet szeretne elérni, annak érdemes a különböző mozgásformákat kombinálni, és rendszeresen eljárni edzőterembe is.
Ha nem nagyon van gyakorlatunk az erősítésben, érdemes legalább az elején személyi edző segítségét kérni, aki olyan programot tud összeállítani, amiben a számunkra érdekes testrészekre koncentrálunk.
A funkcionáis edzések is nagyon népszerűek manapság, mert ezek az egész testet átmozgatják. Arról se feledkezzünk el, hogy minden edzés után szánjunk időt a nyújtásra.
Ha egyszerűen akarnám összegezni a nagy tudományt, mondhatnám, szinte mindegy mit, de valamit mozogjunk- akár búvárkodik valaki, akár nem.
Azért ennél kicsit persze érdemesebb jobban elmélyedni a témában, mert tényleg van olyan edzésforma ami nekünk hasznosabb. No meg van, amelyik egyszerűen jobban tetszik, szívesebben csináljuk, és megfelelőbb az alkatunkhoz és edzettségi szintünkhöz.
Természetesen a mindennapokban is gyorsan érezni fogod a rendszeres mozgás jótékony hatását, de az igazi az, amikor a merülés is jobban megy.
Az pedig már csak hab a tortán, amikor az utóbbi években valahogy hastájékon furán szűknek bizonyuló búvárruha megint pontosan a mi méretünkhöz fog illeszkedni, és nem kell lecserélni..
