Az idei nyár attól hangos, hogy időnként rettentő hosszú késésekkel indulnak repülők, bőven vannak törölt járatok is. Egy kicsit járjuk körül, lehet-e egyáltalán készülni az ilyen problémákra, vagy csak bízzunk a szerencsénkben?
Ez a bejegyzés lehetne egészen rövid is. Ha valaki elvégezte a szakirányú jövőbelátó képzést, esetleg van egy bevált jós ismerősöd, aki nem csak a múlt heti, hanem a jövő heti lottószámokat is tudja, akkor nem tudnék újat mondani.
Feltételezem, azért kattintottál, mert nem áll módodban pontosan előre látni, mi lesz egy nap, egy hét, vagy egy hónap múlva- nos, ezt én sem tudom sajnos. Saját tapasztalataim viszont vannak jól vagy rosszabbul sikerült utakról, és elég sok a jó információforrás is, Az általam leszűrt dolgokat igyekeztem összegezni. Lehet, hogy pár javaslat banálisnak tűnik, de mindig van olyan, aki valami nagyon kézenfekvő dologgal nem számol.
Három részre bontom a tanácsaimat: mivel készülhetsz előre, mit tehetsz, amikor már beüt a baj, és milyen lehetőségeid vannak miután sikerült valahogy hazajutni.
Az első tippem az, hogy ne közvetítőnél, hanem közvetlenül a légitársaságnál vedd meg a repjegyed, mert így akkor te nem egy harmadik féllel vagy kapcsolatban.
Bármi van, sokkal egyszerűbb lesz az ügyintézés, az informálódás.
A kifejezetten előre gondolkodás viszont már nehéz dió. Vannak, akik szerint ezt vagy azt a légitársaságot, különösen pár hírhedt fapadost kerülni kell. A komolyabb, nagy légitársaságok heti több száz, több ezer járata közül bármelyiknél előfordulhat késés, sajnos egyáltalán nincs garancia rá, hogy csak a diszkont járatok utasai faraghatnak rá. Természetes, hogy mindig a balhékról hallunk- de aki sokat utazott már, tudja jól, az olcsó cégeknek is az az érdeke, hogy minden járat időben, pontosan közlekedjen.
Noha a járatok túlnyomó többsége nem késik akkorát, de mit érdekel ez téged, amikor fél napja rostokolsz valahol, teljes bizonytalanságban? Nem a statisztikák utaznak, hanem mi, ezért az a fontos, mi történik velünk, nem pedig az. hogy általában mi szokott történni.
Tehát megértem, ha valaki azokat a bizonyos rosszabb hírű légitársaságokat inkább hanyagolja. Hogyne érteném! Egy nyaralás sok pénzbe kerül, sokat szervezünk, és a legtöbb utazónak korlátos az időkerete. Egyáltalán nem mindegy, van-e törlés, vagy akár csak előzetes járatmódosítás. Ráadásul hol vannak már a filléres jegyek? Nyáridőben azért kifejezetten vadászni kell az olcsó(bbnak tűnő) jegyeket a fapadosoknál is.
Ám ezek csak általánosságok, és eszembe sincs elkenni az okos járatválasztás kérdését, mert azért van pár tényező.
Először is, bármennyire banális: a nyár mindig problémásabb lesz ebből a szempontból.
Fél Európa nyaralni indul, zsúfoltak a repterek, a légterek. Értelemszerűen gyakrabbak lesznek a késések is. Ahogy tudjuk jól, az adriai autósztrádán gyakrabban számíthatunk dugóra júliusban, mint januárban, úgy sejthető, a nyaralóhelyek repterein is nagyobb a forgalom csúcsszezonban, mint azon kívül. Ha megteheted, ne erre az időszakra időzíts utazást.
Tudom, hogy ez abszolút nem mindenkinek egyéni döntés kérdése. Tehát nyár van, utazásra fel, ráadásul repülővel- mit érdemes még tudni?
Amennyire én tudom, a reggeli járatok kevésbé késnek.
A légitársaságok feszített menetrendje miatt a kontinensen ide-oda repkedő gépek egyenként kisebb késéseket összeszedve a nap végére végül teljesen megcsúszhatnak, a percekből órák lesznek estére, lejárhat a személyzet munkaideje is.
Ráadásul sok reptér éjszaka, egy bizonyos idő után már nem fogad repülőket. Ha a járat késése túl nagy, és semmiképpen sem érne oda a célállomásra a reptér zárása előtt, el sem indul. (Teljesen indokoltan, természetesen, mert azért kár odamenni, hogy végül leszállás helyett fordulhasson vissza.) Nem állítom, hogy esti járatot semmiképpen ne foglaljunk, de általában erre jellemzőek a nagy gondok.
És persze ha a reggeli járat csúszik 4-5 órát, nem boldogság, de mászkálunk, nézelődünk a reptéren, esetleg eszünk-iszunk valamit. Ezzel szemben amikor éjszaka, hulla fáradtan kellene valami alvási lehetőséget találni a kihalt épületben, ahol mellesleg nincs nyitva semmi- akkor könnyen elszakad a cérna.
Mivel bármi, de tényleg bármi előfordulhat, ezért szerintem ha van rá mód, hely, akkor feltétlenül legyen nálunk valami ennivaló.
Müzliszelet, szendvics, keksz, bármi, ami vészhelyzetben igencsak jól jöhet. Kerüljön a kézipoggyászba az a feladós helyett, ami a késés esetén fontos: gyógyszerek, például. Ezekből mindig legyen plusz egy-két napi adag.
Tudom, folyadékot a repterek jelentős részére még nem lehet bevinni, de semmi nem tiltja hogy kulacs, vagy akár az üres üdítős, vizes palack nálunk maradjon! Ez is életmentő lehet, hogy ha máshonnan nem, a mosdóból tudjunk vizet tölteni bele. (Feltéve, hogy iható a víz, természetesen. Mindenképpen tájékozódjunk!)
Legyen nálunk akár készpénz, akár bankkártya, de a legjobb, ha mind a kettő.
A készpénz esetén nem árt, ha nem csak forintunk van egy idegen ország repterén. Elvileg jogosultak vagyunk ellátásra, kuponra nagy késés esetén, de a gyakorlatban megesik, hogy semmit nem kapnak a pórul járt utazók. Nem jó üres zsebbel várakozni fél napot, és pláne akkor gond ez, ha túl nagy a késés, és még ideiglenes szállást is foglalnál- ha van miből.
Az utazási biztosítás kötésénél csapjunk hozzá nyugodtan legalább egy napot a biztosítás időtartamához a tervezett hazautazás napjához képest.
Utasbiztosítást ugyanis nem lehet utólag hosszabbítgatni, és bizony bármi megtörténhet abban a plusz egy napban. Ha a megkésett hazaérkezéssel már kicsúszunk belőle, búcsút inthetünk a kártérítésnek. Talán mondanom sem kell, arra is érdemes figyelni, egyáltalán térít-e bármit járatok késése, törlése esetén a biztosítás. És olvassuk el a részleteket, mert könnyen lehet, hogy késésre van valami térítés, de törlésre nem, ha egy másik útvonalon, helyettesítő járattal juttatnak haza. Egyébként az is lehetséges, hogy a korábbi (valójában a tervezettnek megfelelő) hazaérkezés esetén vissza is igényeld a túlfizetést.
Szintén megfontolandó, hogy a drágább reptéri parkolókban sem kicentizve foglalod le a helyet, hanem plusz egy napot ráteszel. Ha kicsúsznál, és büntetést kell fizetni, arról se felejts el számlát, nyugtát igényelni.
Azt nyilván majdnem felesleges mondani, legyen a csapatban legalább egy embernek használható internetje, értesíteni az otthoniakat, tájékozódni, kapcsolatot tartani a légitársasággal, utazási szolgáltató partnerekkel. Töltő, powerbank is több, mint hasznos lehet, legyenek ezek kézközelben.
Legyen meg minden olyan partner elérhetősége, akikkel fel kell venni a kapcsolatot, ha kiutazásnál van a baj.
Például ha a szállás csak este tízig foglalható el, de nagyot késik a gép, és ebből kicsúszunk, érdemes előre szólni. Transzferek, autóbérlés is ilyen téma. Ha bezár az autókölcsönző irodája, hosszú órákat ácsoroghatunk a reptér előtt, amíg kinyit. Amennyiben tudnak erről a problémáról, talán tudnak megoldást találni.
Ezek persze mind előzetes óvintézkedések, és addig jó, amíg nincs rájuk szükség. Ha beüt a baj, akkor értelemszerűen jól jön az enni- és innivaló, a kéznél levő költőpénz, de haza egyik sem juttat.
Azt tudom javasolni, ha egyénileg utazol, ilyen esetben folyamatosan tájékozódj, próbálj kapcsolatot teremteni a légitársasággal.
Sokkal könnyebb lesz a dolgod, ha közvetlenül náluk vetted a repjegyet, nem közvetítőnél, ezért ahogy fentebb írtam, én ezt ajánlom!
Eldugott reptereken, ahol egyáltalán nincs alkalmazottja a légitársaságnak, néha semmilyen információ nem jön. Tudja azt mindenki magától, kitől kellene segítséget, információt kapnia, de se kép, se hang. Ez roppant idegesítő lehet, természetesen. Meg kell próbálni mindenképpen felvenni a kapcsolatot a céggel, akár olyan úton is, hogy az otthoniakat értesítjük, próbálkozzanak ők, helyben is valami hírhez jutni. Aki ismeri az olyan oldalakat, mint a flightradar24.com, maga is figyelheti, úton van-e már a gép ami majd hazavisz, és talán valamivel előbb információhoz jut, mi mikorra várható.
Legyen telepítve a légitársaság alkalmazása, és természetesen olyan mobilszám illetve email cím legyen megadva a foglalásnál, amit tudunk figyelni.
Ha ajánlanak valamit, kupont étkezésre, szállást, nyilván el kell fogadni, aztán vagy tudunk élni vele, vagy nem. Bármit is beszélünk, bárkivel, jegyezzük fel, ki, mikor és pontosan mit mondott. Le lehet írni nevet, időpontokat, ha tájékoztatás jön.
Ha nem kapunk anyagi segítséget, kérjünk mindenhol névre szóló számlát vagy valamiféle nyugtát, legyen az reptéri büfé, taxi, hotel, akármi.
Értelemszerűen, ha az előre intézett szolgáltatások (mint a szállás, transzfer) elérhetősége megvan, indokolt őket is tájékoztatni a változásokról.
Amennyiben teljesen bizonytalan, mikor lesz a járat, akkor nehéz kérdés, próbáljunk-e szállást keresni, kockáztatva azt, hogy esetleg lemaradunk a váratlanul korán induló gépről, vagy vállaljuk a reptéri éjszaka kényelmetlenségét. Erről tényleg fogalmam sincs, minden eset más, mindenféle őrült dolog előfordult már idén. Ha többen vannak együtt, akkor mindig legyen valaki, aki figyeli a híreket, a repülőtéri kiírásokat, bemondásokat. Természetesen aki újat tud, riassza a többieket, bármi olyan történik, ami fontos.
Sajnos erre a helyzetre nagyon nehéz ennél sokkal kézzel foghatóbb tanácsokat adni. A komolyabb légitársaságok egy nagyobb csomópontban külön pultot tartanak fenn ilyen esetekre, ahol a sorunkat kivárva kapunk talán valami segítséget. De magunkra hagyva az éjszakában egy kis reptéren borzasztóan idegőrlő lehet a helyzet.
Annyit tudok mondani, meg kell próbálni tartani egymásban a lelket, és próbáljuk megőrizni a higgadtságunkat.
Kössünk ismeretségeket, segítsük egymást, több emberhez több információ juthat el.
Valljuk be, a fenti okosságok, tanácsok messze állnak attól, hogy nagy baj esetén óriási segítséget jelentenének. A helyzet az, hogy tuti megoldás nincs. Esetleg ha van pénzed gyorsan magángépet bérelni, vagy nagy késés esetén limuzinnal viteted magad a legközelebbi hét csillagos hotelbe. De aki ezt megteheti, nem ezt a cikket fogja olvasgatni, amíg a megcsúszó fapados járatára vár.
Mi, többiek, próbálunk alkalmazkodni, és igyekszünk azzal nyugtatni magunkat, pár óra, vagy akár egy nap késés nem a világ vége. És egyébként tényleg nem az: azért kerültünk ebbe a helyzetbe, mert egyáltalán lehetőségünk van utazni. A koronavírus-járvány idején sokat adtunk volna zsúfolt, kényelmetlen, időnként késő repülőjáratokért is… Ha minden más jól sikerült az úton, akkor azt a jó élményt kell megőrizni.
Tegyük fel, valahogy eljutottunk az úti célunkra vagy hazaértünk, a jelentős késedelem után. Egyszerre érez az ember megkönnyebbülést, de haragot is. Ez természetes.
Mindenesetre legyünk tisztában a jogainkkal és a lehetőségeinkkel!
A légitársaságok, ha nem találnak kibúvót, az EU 261-es irányelv szerint elég jelentős kártérítési kötelezettséggel néznek szembe nagyobb késés esetén, és természetesen téríteni kell a kiadásainkat is, ha azok indokoltak.
Előbbi intézésére sok légitársaságnak külön felülete van a weboldalán. Keressük meg, adjuk be az igényt, ha szükséges, csatoljuk a dokumentumokat. Ha elutasítják, még járjunk utána, jogosan vagy sem.
Megesik, hogy aki kitartó, az végül pár kör után csak megkapja a pénzét.
Bár a folyamat egyszerű, nem kell hozzá jogász segítsége, de akad nem egy olyan cég, ami kifejezetten ilyen kártérítések kiharcolását intézi, jutalék fejében. Ha nem tudunk vagy nem akarunk ezzel foglalkozni, egy esélyt ez az út is megér.
Nekem egyszer volt lehetőségem kérni ezt a fix összegű kártérítést, fapadostól. Szó nélkül befogadták az igényt, ki is fizettek mindent, és nem kellett hozzá semmiféle külső cég segítsége. Nem megoldhatatlan tehát egyáltalán.
A kiadásaink igazolásakor jön jól a mindenhol kért, névre szóló vagy akármilyen számla, nyugta. Ezt is be lehet nyújtani a légitársasághoz, mert amikor az ő hibájukból van csúszás, de nekünk van plusz kiadásunk, téríteniük kell az igazolt, indokolt kiadásokat.
Ha van utasbiztosításod, minél előbb jelezd a késést és az ebből adódó problémáidat, kiadásaidat a biztosító által megadott telefonszámon vagy email címen.
Ha megfogadtad a jó tanácsot, és legalább egy nappal hosszabb időre kötötted, akár egy jelentősebb hazaúti késésre is ki fog terjedni az érvényessége. Azt viszont nem állítom, hogy itt ne kellene időnként több kört futni.
“Mókás” eset volt, amikor együtt utaztunk csoportosan, mindannyiunk csomagja késett egy napot, egyszerre adtuk be a kárigényt ugyanannál a biztosítónál, és miközben mindenkinek térítettek, nekem elutasították először, majd másodszor is az igényt, Harmadjára ismét benyújtottam, gyakorlatilag ugyanazokkal a papírokkal, de még bővebb magyarázattal, és ekkor már elfogadták, térítették.
Tehát a tanulság az, időnként azért is meg kell harcolni, ami teljesen jogosan jár nekünk. Ne add fel az első elutasítás után!
Erről az egész témáról sokat lehet beszélni. Látható, próbáltam minél több információt összeszedni, és nyilván még sok dolog kimaradt, mert nem tudok róla vagy épp nem jutott eszembe. Egyéni utazóként mindenesetre a legnagyobb biztonságot a felkészültség, az előrelátás adja, és a legjobb esélyt a megoldásra a határozott, gyors és okos döntés.
Ám ezzel együtt is, sokkal több az eseménytelenül zajló út, mint a problémás. Ne féljünk utazni, csak épp igyekezzünk lélekben és gyakorlatban is felkészülni a váratlan helyzetekre.