Abszolút kezdőként is érdemes tisztában lenni azzal, melyik búvár képzés mire jogosít fel, és mire nem.
Ha megszületett a nagy döntés, hogy belevágsz a búvártanfolyamba, ki kell választani a megfelelőt.
A gond az, hogy egyáltalán nem egyértelmű, az a bizonyos tanfolyam valóban alkalmassá tesz arra, hogy önálló búvárrá válj, vagy sem.
Mit is jelent az, hogy önálló búvár? Vannak részletszabályok, rendszerenként eltérő előírások, de én igyekszem röviden összefoglalni. Önálló búvárként képes vagy a saját búvár felszerelésedet összeállítani, képes vagy hasonló minősítésű társsal vagy felkészült vezetővel merülést biztonságosan végrehajtani úgy, hogy nincs szükséged folyamatos felügyeletre. Mindezt természetesen bizonyos, a képzettségi szintednek megfelelő limiteken belül, mélységet, körülményeket illetően.
Aki nem önálló búvár, az pedig lehet, hogy volt már víz alatt a palackkal a hátán, de egy bázison úgy kezelik, mint aki minden szempontból felügyeletre szorul. Összeállítják a búvárfelszerelését, szoros kíséretben viszik a víz alá. Természetesen hasonló képesítésű társsal önállóan nem merülhet, búvárcsoport teljes értékű tagja sem lehet.
Erről a búvárbázison a minősítésed alapján döntenek. Ez a plasztik vagy elektronikus búvár kártya jogosít fel arra, hogy önállóan merülhess.
Az a végzettség, amiért tanfolyamot végzel, fizetsz, de ennek ellenére nem tesz teljes értékű, önálló búvárrá, a mi viszonyaink között értelmetlen, felesleges pénzkidobás.
Nézzük tehát, mi az, ami igazi búvár végzettség! Egyrészt azt kell tisztázni (bár ritkán szoktunk egy hobbi esetén szabványokkal dobálózni), hogy van egy ISO 24801 számú szabvány, ami három szintet különböztet meg: vezetett, önálló és vezető búvár. Ha nagyon akarjuk, akkor ezek alá tudjuk besorolni a képzettségeket. A lényeg az, hogy az önálló búvár olyan képzésen vett részt, ahol megtanulta az elméleti alapokat (fizika, víz alatti környezet, búvárismeretek, stb.), illetve a búvárkodás gyakorlatát is (felszerelés összeállítása, merülés, tájékozódás, vészhelyzetek kezelése, stb.)
A búvárkodás, mint azt tudjuk, üzlet. A búvárképzés is az. Különféle szervezetek, rendszerek, cégek léteznek, akik oktatókat képeznek, és ezek az oktatók a saját rendszerük tanfolyamait oktatják. Vannak nagy múltú, nemzetközi szervezetek, mint CMAS, nemzetközi, profitorientált cégek, mint a PADI, az SSI, nonprofit szervezetek, mint a NAUI. Jól ismert oktatási rendszer még nálunk a UEF, az IANTD, az SDI, a PDIC/SEI, a GUE, a WASE, a BSAC, a VDST.
Már máshol is írtam, most is kiemelem: annak, hogy az oktató milyen rendszer kártyáját adja ki, jelentősége nincsen!
A tudnivalók, a fizikai és merülési ismeretek mitől lennének eltérőek? Ugyanabban a vízben merülünk, ugyanolyan felszereléssel. A tanfolyamok ára sem mutat nagy szórást. Sokkal fontosabb az oktató személyisége, felkészültsége, alapossága- minden rendszerben dolgozik rengeteg kiváló búvároktató.
A fenti hosszú eszmefuttatás után viszont jöjjön az egész írás lényege! Azt már tudjuk, ki az önálló búvár, azt is, hogy rengeteg rendszerben válhatunk azzá.
De az rendszerenként eltér, hogy hívják ezt a képzettségi szintet, és itt lehet nagyon rosszul választani.
Akármilyen nagy nemzetközi rendszer oktatója foglalkozik is velünk, ha a minősítés nem önálló búvárt, hanem alacsonyabb szintet takar, akkor bizony a világon mindenki úgy is fog kezelni minket.
Ezért aztán összefoglalom, a nálunk leggyakoribb búvároktatási rendszerekben mi számít már igazi búvár végzettségnek.
- PADI Open Water Diver
- SSI Open Water Diver
- UEF Open Water Diver
- CMAS 1* (egy csillagos) búvár
- SDI Open Water Scuba Diver
- NAUI Open Water Scuba Diver (régebben ez Scuba Diver volt)
- SEI Open Water Diver
- IANTD Open Water Diver
- GUE Recreational Diver Level 1
- NASE Open Water Diver
- WASE Open Water Diver
- BSAC Ocean Diver
Mint látható, elég sok rendszerben Open Water Diver (vagyis OWD) az a szint, ami már valódi búvárnak tekinthető- de nem az összesben.
A probléma az, hogy a két világszerte jól ismert, elterjedt rendszernek van egy “félbúvár”, önálló búvárnak semmiképpen sem nevezhető képzettségi szintje: a PADI Scuba Diver és az SSI Scuba Diver kizárólag felügyelet melletti búvárkodásra “jogosít”. Ezek gyakorlatilag a normál, mondjuk 5 napos OWD tanfolyam anyagának a felét, harmadát foglalják magukban.
De miért szereznél minősítést egy tanfolyam felénél, úgy, hogy a valóban kitűzött célod még nem érted el?…
Elvileg jó lehet, hogy onnan tovább lépve folytathatod, ha a tengerpart mellett élsz, és minden hétvégén leszaladsz a bázisra, egy kis továbbképzésre. Szerintem viszont sokkal egyszerűbb akár online megcsinálni az elméletet, és azt a három napot akkor csak gyakorlati búvárképzésre kell szánnod a víz partján, és igazi búvár minősítést szerezhetsz, amivel biztonságban merülhetsz.
Azok sem számítanak búvárképzettségnek, aminek szépen hangzó nevet adnak, de csak egy picike fejtágító utáni próbamerülésen való részvételt igazolnak: Discovery Diver, Dive Discovery, Introductory Diver, Try Scuba, stb.
A tanfolyam előtt tehát érdeklődd meg, pontosan milyen végzettséget ad!
Könnyen lehet, hogy az alig kétnaposnak és olcsónak hirdetett tanfolyam után csak egy nagyon korlátozott minősítésed lesz. Én a magam részéről biztosan másikat választanék. Erről egy korrekt oktató alapos tájékoztatást fog adni.
Amit viszont meg kell jegyezzek még a végén: teljesen mindegy, hány napos az “önálló” búvár tanfolyam, valójában négy merüléssel még senki sem lesz igazán önálló, minden körülmények között biztonságosan merülő búvár.
Ezt fogd fel úgy, mint egy belépőt egy új világba, amit ha megszeretsz, folyamatosan képezned kell magad, amíg valóban önálló búvárrá leszel. Van, akinek ehhez tíz merülés elég, másnak kell több tucat. Nem számít, nem ez a lényeg, hanem te magad legyél vele tisztában, a minősítés az csak egy dolog, a valódi tudás pedig egy másik dolog.