Roppant igazságtalan, ha úgy tekintünk a sziget merülési lehetőségeire, hogy Zenobia és más semmi- időnként mégis így érezhető.
Ez a leírás messze a legrövidebb lehetne, mert elég lenne annyit mondani, vegyél egy repülőjegyet Ciprusra, foglalj valahol szállást, merülj pár napot a Zenobia roncsán, és máris volt egy remek búvártúrád. Nem állítom, hogy nekem nem volt ehhez hasonló ciprusi utam- és kifejezetten jó szívvel emlékszem rá vissza.
Tehát induljunk is ki egész Európa, sőt, az egész világ egyik leghíresebb roncsából!
Az MS Zenobia 178 méter hosszú, Svédországban épült hajó volt, és 1980-ban a legelső útján, kamionokkal megrakodva süllyedt el Larnaca kikötője előtt. Rengeteg sztori, leírás olvasható róla, a legendák egy része igaz, egy más részükről kiderül, a valóság még meghökkentőbb.
Ha kellene egy tökéletes roncsmerülőhelyet kialakítani, akkor az nagyjából úgy nézne ki, mint a Zenobia.
Legyen nagy, hogy több merülésre is lehetőséget is adjon, legyenek nagy, beúszható terek, legyenek megnézhető felépítmények, legyenek a fedélzeten is érdekes pontok. Ez a Zenobiára mind igaz: van horgonylánckamra, étkező, híd, többszintű raktér, gépház, és ezek beúszhatók- természetesen némelyik megfelelő technikai búvár képzettséggel. Kényelmesen el lehet tölteni egy tucat merülést a roncson úgy, hogy mindig mást néz meg a kellően felkészült búvár.
Fontos hogy a hajó legsekélyebb része már adjon lehetőséget kevésbé rutinos búvároknak a merülésre, és a legmélyebb része is legyen elérhető haladó szintű búvároknak.
Mivel nagyjából 15-16 méteren van a legsekélyebb rész, és a tengerfenék is 40 méter körüli mélységű, ez a feltétel is teljesül itt.
Már a vízbe ugráskor látszik alattunk a hajótest normál körülmények között, azaz tényleg nem számít extrém kihívásnak az itteni búvárkodás.
Az is jó pont, hogy egyáltalán nem kell beúszni sehova, ha valaki nem akar, mert bőven vannak a hajótest külső részén is látnivalók, például kamionok,mentőcsónakok. Ám ha valaki tovább akarja képezni magát mélymerülésben, roncsbúvárkodásban, akár nitrox gázzal akar gyakorlatot szerezni, erre is ideális helyszín a Zenobia.
Legyen rövid a hajóút a merülőhelyig, legyen kellemes a vízhőfok és a látótávolság, az év legnagyobb részében legyenek kedvezőek a feltételek a merüléshez- pipa, pipa, pipa.
És akkor még azt a részt se feledjük el, hogy ez nem mesterséges zátony, ennek a hajónak története van, az ott megnézhető kamionok nem díszek, hanem nagyon is élő emlékei a fél évszázada történt eseményeknek.
Végül, de nem utolsósorban: az élővilág is fontos. A hajó a víz alatt minden élővilág nélkül sok esetben inkább csak egy rakás ócskavas lenne. Attól születik újjá, hogy oázisként vonz magához minden tengeri életet. Itt is ez történt. Halrajok keringenek, nagy sügérek úszkálnak az elhagyott lépcsők felett, csigák, murénák találnak menedéket a milliónyi rejtekhelyen. Kis szerencsével szembe jöhet velünk egy teknős is.
Talán túlzásnak tűnik, hogy ilyen képet festek a Zenobiáról, de még tudom kedvezőbbé tenni.
Májustól decemberig 20 fokos a víz, tehát akár egy utószezoni, nyomott árú túrán is igazán kellemeset lehet itt merülni.
Ciprusra vannak közvetlen repülőjáratok, vannak felszíni programok, az árak nem vészesek.
Azért tágítsuk a kört: máshol is lehet merülni a sziget partjai mentén. Egyrészt az utóbbi években megszaporodtak a mesterséges zátonyok. Egész komoly roncsokat is víz alá küldtek, a Larnacától nem messze eső Elpida például méretes hajó volt. Vannak olyan maradványok is, mint a HMS Cricket- ez egy régebbi hajó, és mivel nem búvárlátványosságnak szánták, feje tetejére borulva nyugszik a mélyben.
Larnaca mellett lehet búvárkodni más partszakaszokon is, például Páfosz vagy Limasszol környékén.
Kialakítottak egy víz alatti múzeumot is mesterséges zátonyként, aminek a beúszása egészen másféle élmény. Ez inkább egy mélységi tárlatnak tűnik, egy megállónak jó lehet, ha több ponton merülsz. Vannak beúszható üregek is, no meg szokványos zátonyok, parti merülőhelyek is. Utóbbiakon rendszeresen vannak próbamerülések, tanfolyamok.
Az élővilág alapvetően Földközi-tengeri, azaz ne keress korallkerteket. Amik viszont már megjelentek, de kevesen örültek nekik: az invazív tűzhalakat pár éve figyelték meg először, mára viszont már biztos bele lehet futni egy-két példányba a Zenobia mellett is. Melegedik a víz, ezek a trópusi halak is át tudják vészelni a téli lehűlést, és ez bajt okozhat még hosszú távon- nem is keveset. Nagyobb élőlények? Személyes tapasztalatom az, hogy teknőssel tényleg lehet találkozni időnként, nem kell hozzá egyszer az életbeni brutális mázli.
Búvárbázisok sora van mindenfelé, és a Zenobia így vagy úgy, de szinte mindenkinél programban van.
A merülés, hiába van közel Larnaca kikötőjéhez a Zenobia, nem feltétlenül olcsó. Tulajdonképpen érthető ez, hiszen sokan csak 1-2 napot merülnek itt, és ebből kell megélni. De akit én ismerek, ott a szolgáltatás is jó: van ingyen transzfer a kikötőbe, minden felszerelést biztosítanak szükség esetén, töltenek nitroxot, kis csoportban merültetnek, figyelve arra, hogy hasonló képzettségű búvárok merüljenek együtt. A hajók is tágasak, van hely készülődni.
Akit a Zenobia érdekel kifejezetten, annak mindenképpen Larnacában érdemes megszállni. De a sziget más pontjairól is át lehet menni 1-1 napra- vagy az ottani bázis visz át, vagy pedig Larnacába magadtól utazol el, és ott csatlakozol a helyi bázishoz. Mind a kettő jó megoldás lehet.
A kedvező körülmények és megfizethető repülés, szállás miatt Ciprus, és ott a Zenobia egy nagyszerű célpont, ha valakinek ősszel csak pár napja van egy búváros kiruccanásra.
Merülsz, jókat eszel a tengerparton, esetleg beiktatsz egy-két érdekes programot a szigeten, és máris nagyon kerek, nagyon kellemes kikapcsolódásban lehet részed. Ebben a kategóriában nem sok versenytársa van Ciprusnak- és ha már Jordániában vagy Máltán jártál, új kalandot keresel, érdemes esélyt adni neki. Főleg akkor, ha roncsrajongó vagy, mert akkor a Zenobia merülés szinte kötelező!