Hosszú ideje a legjobb ár-érték arányú búvár úti célnak számít Egyiptom, ahol a Vörös-tenger híres merülőhelyeinek többsége található.
Északtól délig, a Sínai-félszigettől a szudáni határig rengeteg olyan pont van az ország vörös-tengeri partszakaszán, ahol élénk búvárélet zajlik.
Nagyon sok a búvárturista, néhol érezhető a jele is annak, hogy rengeteg ember megy a víz alá minden egyes nap. Ez sajnos a rossz oldala az iparszerű működésnek, viszont cserébe bőven van búvárbázis, hotel, lehet tanfolyamozni, próbamerülni, és így tovább. Az biztos, hogy megvan az oka a népszerűségnek: roncsok, legendás zátonyok, delfinek, cápák várnak ránk a víz alatt. Mindenesetre ha nem a búvársereget akarod megfigyelni magad körül az élővilág helyett, válassz bölcsen szolgáltatót.
Mivel nagyok a távolságok, az országban több nemzetközi repülőtér is található, ahova a nyaralók érkezhetnek. A búvárok számára ezek közül elsősorban Sharm El Sheik, Hurghada és Marsa Alam az érdekes. Régebben mindenki egész éves úti célként gondolt Egyiptomra, mostanság viszont már a téli hónapokban másfelé veszik az irányt a búvárok: a víz csak 21-23 fokos, gyakran szeles az időjárás is. Lehet merülni ilyenkor is, természetesen, csak nem árt a vastagabb búvárruha.
Sharm El Sheik a Sínai-félsziget déli részén található. A Sínain még az izraeli megszállás idején kezdődött a búvárkodás fellendülése. Azokban az években kisebb csoportok jöttek, és vagy nagyon szerény táborokból indultak merülni, vagy valamiféle hajót próbáltak szerezni. Lenyűgözte őket a Vörös-tenger káprázatos korallvilága, fokozatosan felderítették a merülőhelyeket.
Manapság ugyanazokat a pontokat keresik fel a búvárok, csak már lényegesen jobban kiépített körülmények között. Az izraeli határhoz legközelebb eső Tabában is van búvárbázis.
Dahab kifejezetten “búvárvárosnak” számít, itt olyan parti merülőhelyek vannak, mint a híres Lighthouse, Canyon illetve a hírhedt Blue Hole.
Sharm El Sheikből inkább hajózni szoktak, akár a városhoz közeli zátonyokhoz, akár a Ras Mohammedhez. Ez utóbbi hely a Sínai-félsziget csücske, ahol az áramlások néha megtréfálják a búvárokat, cserében viszont fantasztikusan gazdag az élővilág, óriási halrajok csoportosulnak.
Tovább hajózva a félsziget nyugati oldalán előbb a Dunraven, majd a legendás SS Thistlegorm esik útba. Az utóbbi az egész világ egyik legismertebb roncsa: a második világháború idején süllyedt el, hadianyaggal megrakodva. Cousteau csapata fedezte fel egy korai búvár expedíció során, majd évtizedekkel később találtak rá újra. A roncs motorokkal, teherautókkal megrakodva nyugszik a Vörös-tenger mélyén, és ugyan állapota sokat romlott, még mai is rengeteg búvárt hoz lázba.
A Vörös-tenger túlsó, nyugati partján a legnagyobb város Hurghada. Itt is szűk fél évszázada jelentek meg az első turisták. Kiépült a nagyváros, rengeteg hotelével és bazárjával, ami nem tett túl jót a part előtti zátonyoknak.
A búvároknak tehát hajózni kell, viszont Hurghadából kiindulva fel lehet menni északra a roncstemető Abu Nuhasig, vagy délre Safagáig, ahol a balsorsú Salem Express nyugszik.
Természetesen sok más, jól ismert zátony is útba ejthető.
Bár a kezdő búvárokat ezek a Hurghadához közel eső zátonyok is lenyűgözik, mert nagy élmény látni az első bohóchalakat, tűzhalakat, a sok vendég miatt akadnak kicsit leharcolt merülőhelyek. Cápákat errefelé nem nagyon látni, érintetlen, nagy korallmezőkre sem kell számítani, viszont felbukkanhat teknős, rája. Aki a látványosabb, nyílt tengeri zátonyokhoz készül, az Hurghadában maximum csak a repteret ejti útba, és egyből meg a kikötőbe egy szafarihajóhoz.
Közel esik Makadi Bay, ahol van pár parti merülés, érdekes makróvilággal, és innen is hajóznak a környék zátonyaihoz. Safaga elsősorban azoknak jó hely, akik kifejezetten a Salem Expresst, és az erre eső, ismertebb merülőhelyeket szeretnék megnézni, mert a hajóút értelemszerűen sokkal rövidebb, mint Hurghadából.
Marsa Alam mellett több dolog szól. Egyrészt van reptér, és időnként ki lehet fogni közvetlen repülőjáratokat.
Itt délebbre közelebb van néhány nagyon szép merülőhely, például a legendás Elphinstone zátony, vagy Abu Dabbab öble, ahol a szerencsések dugonggal merülhetnek.
A víz is melegebb 1-2 fokkal, mint északon.
Errefelé vannak szállodák, ahol a hurghadai hotelekhez mérhető kényelemben lehet megszállni, és az ottani búvárhajókhoz hasonlóakkal lehet merülni menni. Emellett akad néhány tábor, ami arról híres, hogy parti merülési lehetőséget biztosít a közvetlenül a tábor előtt levő szép zátonyokhoz. Ne legyintsünk ezekre a helyekre, mert az öblök színes, jó állapotú korallmezőin komoly az élővilág, és időnként delfin, manta is beúszik, emlékezetessé téve a merülést.
Megoszlanak a vélemények, mert sokak számára a felsorolt helyek egyike sem túl vonzó alternatíva az intenzív búvárélményt kínáló szafarikhoz képest. Mások viszont pont azt értékelik,hogy nincsenek egész nap egy hajóhoz kötve, délután és este övék a város forgataga, vagy a nem merülős napokra be lehet iktatni egész napos túrákat Luxorba vagy akár Kairóba, a piramisokhoz.
Ebben a kérdésben nincs tehát jó vagy rossz válasz.
Az utazás minőségét viszont nagyon befolyásolja a kiválasztott szállás és búvárbázis milyensége.
Ebben azért komoly lehet a szórás. Ha valaki mondjuk hurghadai parti bázisú út mellett dönt, akkor alaposan nézzen utána, hol van a hotel és mit kínál. Nem nagy boldogság, ha az ember rájön, a teljes ellátás nem túl ízletes és változatos ételeket takar, a szoba esetleg kicsi és a tengertől is távol van- és akkor a higiénáról még szót sem ejtettünk. A tengerpart lehet olyan, ahol nincs semmi élővilág.
A búvárkodásnál sem mindegy, hogy jó állapotú, jól felszerelt hajón vagyunk egész nap, ahol ügyes legénység gondoskodik rólunk, vagy feltesznek egy rengeteg sznorissal telezsúfolt bárkára, és kapkodó, rövidre szabott merüléseket kapunk a pénzünkért. Ne sajnáljuk az időt a tájékozódásra, az érdeklődésre.
És ne sajnáljuk a pénzt a jobb szolgáltatásra, mert annyira nem nagy a különbség, mint amennyivel jobb és biztonságosabb lehet az élmény.
Aki egész napos hajózásokat tervez egy héten át Hurghadából, annak az all inclusive ellátás felesleges a hotelben. Makadiban viszont ellenkezőleg, jó a teljes ellátás, mert a közeli helyekre rövid hajózással el lehet jutni- itt könnyedén megoldható, hogy csak napi egy merülést vállal valaki, esetleg csak partról búvárkodik. Sharm El Sheik előnye az, hogy komoly merülőhelyekre is elvisznek a búvárhajók a Sínain. Dahabot azok szokták szeretni, akik a nagy turistagyárak helyett egy picit autentikusabb élményt keresnek. A búvártáborok pedig nem nagy luxushotelekkel, hanem a kifejezetten merülésről szóló világukkal csábítanak.
Ráadásul akármelyik hely is lesz az úti cél, annyira jók a lehetőségek, hogy egy hét alatt akár egy teljes búvártanfolyam elvégezhető. Már a gyakorlás is a Vörös-tenger tiszta, meleg vizében zajlik, ahol a vizsgázás maga is élmény. Sose rosszabbat!
Megannyi lehetőség, megannyi izgalmas búvár úti cél, egyetlen országon belül.
Egyiptomban az a jó, hogy ha egyik pontján már jártál, attól még egy másik térséget érdemes később útba iktatni, ugyanis teljesen más merülési élmények, új roncsok várhatnak.
A Vörös-tenger még mindig látványos, csábító és megfizethető. Aki búvár, annak egyszer el kell ide jutnia- és valószínűleg nem ez lesz az utolsó egyiptomi utazása.