Kis szigetország a Földközi-tenger közepén- nem meglepő, hogy sok remek merülőhely akad az országban.
Egy nyári napon elég sok olyan pontja van Máltának, ahol neoprénruhás emberek, palackkal a hátukon ugranak a vízbe a partról, vagy ellenkezőleg, épp jönnek kifelé. Ha te is szeretnél közéjük tartozni, érdemes megismerkedni a szigetcsoport által nyújtott lehetőségekkel, ami az európai nyaralók egyik kedvence.
Az Egyesült Királysághoz való kötődés miatt már régóta a brit búvárok egyik kedvenc úti célja Málta, ami az utóbbi pár évtizedben kifejezetten épít is a búvárturizmus vonzerejére.
Az első országok közé tartozott, ahol a búvárkodásban valós üzleti lehetőséget láttak.
Mostanra már az egész világból érkeznek ide búvárok a britek mellett. Kialakult a búvárkodás infrastruktúrája, van sok búvárbázis, és tettek azért, hogy legyen látnivaló a víz alatt.
Ennek két útja van. Az egyik az, hogy megvédjük a tengeri élőhelyeket. Ki lehet jelölni védett övezeteket, ahol nem lehet halászni, lehet ésszel kezelni a szennyvizet, és minden eszközzel óvni a víz alatti élővilágot. Ha így teszünk, a búvárok gazdagabb, színesebb élővilágot láthatnak még a Földközi-tengerben is. Máltán is próbáltak lépéseket tenni.
A másik lehetőséggel manapság a világ több pontján élnek.
Annak idején Málta az úttörők közé tartozott a mesterséges zátonyok telepítése terén.
A mesterséges zátonyok gyakorlatilag szándékosan elsüllyesztett hajók vagy egyéb járművek, szoborparkok. Aki böngészi a roncsbúvár-paradicsomnak számító Málta merülőhelyeit, meglepve láthatja, a part közelében, elérhető mélységben mennyi hajó nyugszik. Nos, a fentiekből sejthető: ez nem véletlen.
Vannak itt a mélyben kisebb hajók, haditengerészeti járőrhajók, teherhajók. Cirkewwa előtt nyugszik az egyik első mesterséges zátony, a Rozi: 35 méteres kis hajóról van szó, amit 1992 óta szépen benépesített az élővilág. Ugyanitt nyugszik a P29, egy keletnémet építésű járőrhajó, amit a máltaiak a szolgálatból kivonás után küldtek a víz alá. Testvérhajója, a P31 Comino mellett merülhető. A hatalmas Um El Faroud tanker szintén népszerű mesterséges zátony, Málta másik pontján található. Gozo legismertebb mesterséges zátonya pedig a Karwela.
A felsorolás messze nem teljes.
Nem meglepő módon a roncsbúvárok nagyon szeretik Máltát, ahol a fenti hajómaradványok, és még pár másik partról könnyen elérhetőek.
Nincsenek nagyon sekélyen, tehát nem a kifejezetten kezdők számára ajánlottak.
Ám ez erre kevésbé gond, mert az országban elfogadott az önálló merülés, rutinos búvároknak nem kell búvárbázis által szervezett túrákhoz csatlakozni. Gyakran utaznak ide tapasztaltabb búvárok, akik ki is használják ezt a lehetőséget. Egyszerűen csak elautóznak a jól jelölt pontokig, megállnak a parkolóban, és indulhatnak a víz alá.
Aki pedig bázissal merül, azt profi vezetők kalauzolják, és mivel nem jellemző a nagyon erős áramlás, viszonylag biztonságos terepnek számít. Azt gondolom, akinek nem ismerős a terep, biztonsági és persze élmény szempontból is szerencsésebb helyi búvárvezetővel víz alá menni.
Ami még érdekesebbé teszi az országot, az az, hogy vannak olyan roncsok is, amelyeket nem látványosságként süllyesztettek el.
Ezek persze néha mélyebben vagy rongálódott állapotban vannak, viszont van valami történelmi vonatkozásuk. Aki ismeri Málta múltját, azt nem lepi meg, hogy a második világháború idején végig harcok dúltak a sziget birtoklásáért, és emiatt rengeteg hajó, repülő veszett oda.
A 40 méteres mélységben nyugvó Blenheim Bomber repülőgép ebben az időszakban veszett oda. Szintén a háború lett a főváros előtt, sekély vízben levő, már alig felismerhető HMS Maori végzete, ami korábban még részt vett a Bismarck csatahajó üldözésében is. A technikai búvárok számára engedélyezték a nagyobb mélységben található roncsok merülését is.
Még mielőtt azt hinnénk, hogy akit a régi vasak nem érdekelnek, annak felesleges Máltára utazni, ez messze nem igaz.
A víz alatti sziklaalakzatok, üregek, átúszási lehetőségek több ponton kínálnak izgalmat. A Gozo szigetén található Inland Sea például okkal nagyon népszerű: látványos, kedvtelési búvároknak is ajánlható hely.
No és az élővilág? Félrevezető az, hogy mindenki roncsokról és barlangokról beszél. Pedig egyszerűen csak arról van szó, ezek a karakteres helyek, amiket sokan merülnek, sokan ismernek, és sokan beszélnek róluk. A víz alatt aztán kiderül, hogy a roncsok körül halrajok köröznek. A homokban rejtőzhet rája, az üregekben megbújhat muréna is. Kőhalak, medúzák, és sok egyéb él itt a tengerben, ám természetesen teljesen felesleges a trópusi tengerekéhez hasonlítani az élővilágot.
Ami viszont nagyon kellemes lehet, az a vízhőmérséklet.
Ez Málta egyik nagy-nagy vonzereje: május végétől már 20 fokos is lehet a tenger, akár mélyebben is. Augusztus-szeptemberben a 27 fok sem szokatlan, az októberi 23-24 fok is sokakat vonz egy kis őszi nyaralásra. Pláne, ha kis szerencsével jó áron tudunk repülőjegyet is szerezni.
A szállás szinte bárhol lehet, a sziget legtöbb pontjáról vállalják a transzfert a búvárbázisok- erről természetesen azért illik előre egyeztetni.
Mint ahogy arról is, milyen képzettségi szinttel érkezik a búvár. Málta ideális helyszíne a roncs- vagy mélymerülő, esetleg nitrox továbbképző tanfolyamoknak. A jól felszerelt bázisok miatt lehet gondolkodni az olcsóbb repülőjegyben, amihez nem kérünk feladós poggyászt. Főleg akkor jó ötlet ez, ha csak egy rövidebb kiruccanásban tudunk gondolkodni.
Egy pár kellemes nap a kora őszi Máltán, merülésekkel fűszerezve? Jöhet bármikor!