Közel is van, szép is, és sok lehetőséget nyújt az utazóknak- a horvát Adria régi favoritja a magyar nyaralóknak és búvároknak.
Mindez nem új fejlemény. Már egy évszázada is voltak jól ismert helyek, mint például Abbázia. A második világháború után a valamelyest baráti országnak számító Jugoszlávia pedig szintén az Adriával csábította a tengerre vágyó magyarokat. Amikor aztán egymás ellen fordultak szerbek és horvátok, hirtelen a felszínre tört minden, addig elnyomott konfliktus.
Ha végigautózunk a nyáron meglehetősen zsúfolt adriai tengerparton, távoli emléknek tűnik mindez. A horvát szárazföldi partszakasz közel 1800 kilométer hosszú, amihez még 4000 kilométernyi partszakasz társul a szigeteken. Komoly teljesítmény lenne mindezt végigjárni, akár szárazföldön, akár hajóval próbálnánk ezt megkísérelni.
Két évtizede rendszeresen járok vissza, és az Adrián mindig találok valami újat, érdekeset- vagy néha pont azért szeretem, mert jó időt tölteni a régi, kedves helyeken.
Kétségtelen, sokféle, eltérő karakterű, izgalmas lehetőségeket kínáló úti célokkal büszkélkedhet Horvátország.
Ha északról indulunk, az Isztriai-félsziget az első megálló. A történelem folyamán időnként Olaszországhoz tartozó terület sokak számára legnagyobb vonzereje az, hogy hangulatos történelmi városokat lehet felkeresni. Rovinj és Pula feltétlenül megér egy látogatást például. Az utóbbi városban található hatalmas amfiteátrum meghökkentő élmény, kihagyhatatlan.
A Kvarner-öbölben nagyon kedvelt, és Magyarországról könnyen elérhető szigetek sorát találjuk: Krk, Cres, Losinj, Rab és a már Dalmáciába nyúló Pag változatos lehetőségeket kínálnak. A horvát partszakasz déli részét Dalmáciaként ismerjük. Itt nagyobb városok, mint Zadar, Sibenik, Split és Dubrovnik, illetve kisebb-nagyobb szigetek sora van. Ez a rész azért népszerű, mert könnyen lehet partközeli szállást találni, ahol az északi részhez képest némileg melegebb víz várja a nyaralókat.
A horvátok nagy ütemű autópálya építkezései miatt manapság a partszakasz szinte minden része egyszerűen elérhető.
Természetesen nyáron megeshet, hogy órákkal növelheti a menetidőt a sztrádán a csúcsforgalom, ezzel érdemes kalkulálni ebben az időszakban. A másik fontos tudnivaló az autópályák kapcsán az, hogy a használati díj kilométer alapú, és az mindennek mondható, de nagyon olcsónak biztosan nem. (információk: hac.hr) Magamban felidézve a hosszadalmas autózásokat a kanyargós utakon, bármennyire szépek is voltak az útba eső kis faluk, az ártól függetlenül maradok a sztrádáknál. Ami viszont gyorsította az utazást, az Horvátország csatlakozása volt a schengeni övezethez, megszűnt ugyanis a határon az ellenőrzés.
Noha gyakran úgy tekintünk Horvátországra, mintha egyetlen hosszú tengerpartból állna, itt is van más lehetőség. Vannak hegyek, néhány népszerű turista útvonallal. A Plitvicei-tavak és a Krka-vízesés gyakran látogatott nemzeti parkok. Bár a főváros, Zágráb, mellett szinte mindenki csak elsuhan a sztrádán, talán egy-két napot az is megér az országra igazán kíváncsi utazóknak.
A régi időkhöz szokott utazóknak az furcsa lehet, hogy a horvát kuna már csak emlék, egy ideje már az euro a hivatalos fizetőeszköz. Ennek van előnye is, hátránya is: már nem kell a határon megállni pénzt váltani, viszont ahogy máshol, úgy itt is követte egy burkolt áremelés a változást.
Közvetlen a háború után voltak olcsóbb, szerényebb apartmanok szép számmal, manapság széles a választék. Aki azt mondja, hogy ne akadna most is kissé megkopott, leharcolt szállás, füllent. A szállásadók egy része sajnos sem kommunikációban, sem szolgáltatásban nem professzionális. Könnyű erre addig legyinteni, amíg az árak nagyon nyomottak, és az ember bevállalja a kompromisszumot. Ám nyáron ezek sem olcsók.
Én azt javaslom, bárhol nézelődsz szállások után, tájékozódj alaposan, olvass értékeléseket, figyelj oda a kínált szolgáltatásokra.
No meg persze arra, hol is van pontosan az a szállás: a tengertől csak látszólag karnyújtásnyira levő apartmanoktól kellemetlenül hosszú is lehet a séta a partig. És az a part lehet, hogy strandolásra nem túlságosan alkalmas. Ha nincs se bolt, se étterem a közelben, szintén nem kedvező. A választék óriási- nagyon mellé is lehet nyúlni. Laktam már sziget közepén, kilométerekre a vízparttól, olyan faluban, ahol nem volt se bolt, se étterem. Ennek is van egyféle hangulata, de…
Olyan embert keveset ismerek, akik az Adrián kifejezetten a hoteleket részesítik előnyben. Sokak számára az apartman remek megoldás, mert rugalmas, megfizethető, a jó helyen lévő ideális strandoláshoz, kirándulások kiindulópontjaként. Természetesen vannak kifejezetten jól felszerelt hotelek is, de bevallom, amikor elvetődtem ilyenbe, szokatlan volt a reggeli a hatalmas étteremben, illetve a parttól távol eső szobából a séta. Mindenesetre ha a szállodák között is válogatunk, zavarba ejtően nagy lesz a szállások kínálata- ám a kisebb szigeteken ne nagyon keressünk luxushotelt.
A Horvátországba utazók között vannak, akik önellátásra rendezkednek be, mások inkább a helyi éttermeket keresik. Szórakoztató összehasonlítások szoktak születni, hogy drágább-e az Adria mint a Balaton, amelyeknek nem sok értelme van, ha valaki kifejezetten a tengerre vágyik. Ezt egy édesvízi tó nem fogja kiváltani, teljesen mindegy, mennyibe kerül. Ami viszont hasonló esélyű: noha léteznek legendák a Nagy Adriai Cápáról, az utóbbi években part közelében nagyjából annyi nagytestű cápát láttak Horvátországban, mint a Balatonon.
Amikor betévedünk valamelyik helyi szupermarketbe, mindent megtalálhatunk, ami csak szükséges, a tengerpart közelében némileg magasabb árakon. A minőség általában remek, sokan szeretik a helyi sajtokat, felvágottakat, söröket vagy borokat. Az éttermek a turisták kedvéért a tipikus helyi ételek, csevap vagy pljeszkavica mellett szinte mindig kínálnak halételeket, illetve persze pizzát is. Nekem ritkán volt rossz tapasztalatom a helyi éttermekben. Igaz, a főszezoni árakat tekintve a legalább korrekt szolgáltatás el is várható tőlük.
Az Adria egyik roppant kellemes vonása az, hogy szinte bárhol van az apartman, viszonylag rövid autózásra elérhető valamelyik érdekes város.
Legyen az dél vagy észak, még az esős délutánokra is juthat jó program. Mozdulj ki, kalandozz, mert sok hely van, ami megér ez egy látogatást. Rossz idő nyáron is előfordulhat az Adrián, nem árt, ha van B terv azokra a napokra, amikor szél korbácsolja fel a hullámokat.
A szigetek változatossága is magával ragadó. Akad, ami hídon közelíthető meg, máshova sűrűn járnak a kompok, és van olyan, ahol nincs autóforgalom. Mást kapsz egy nagy, sokak által lakott Krk szigettől, vagy egy olyan apró, bájos szigettől, mint Ist, Kaprije. Ehhez kapcsolódik, hogy pörög a vitorlás turizmus is. Tényleg remek alternatíva kikötőről kikötőre haladni, élvezni a kék Adria látványát, este pedig új városokat, új szigeteket felfedezni magunknak. Olyan helyekre jutnak el a hajósok, ahova máshogy sokkal nehezebb. Ha minden évben egy hónapot vitorláznék az Adrián, akkor is tudnék találni minden alkalommal valami új felfedezni valót Lastovótól Umagig.
Közel van, végig autópályán lehet menni, határellenőrzés nincs, a tengerpart szép, a városok hangulatosak, teljesen rugalmasak lehetünk az időtartamot illetően, megfizethető- és még lehet búvárkodni is, mi a baj hát az Adriával? A nagy hír az, hogy semmi.
Nyugodtan érezzük szerencsénknek, hogy itt van karnyújtásnyira egy ilyen remek úti cél.
Nem kell se túlgondolni, se túlszervezni, de az országon belül igyekezzünk a saját elvárásainkhoz illeszkedő szállást választani. Ebből a szempontból szerintem egy kicsit önállónak kell lenni, mert sokat fog dobni az utazási élményen. És ha jól sikerült a nyaralás, jövőre ismét vissza lehet térni a horvát tengerpartra pár napra. Ha nem sikerült jól? Akkor is…