Merülés a történelembe, merülés a Vörös-tengerben– egy ország, páratlan kalandok a felszín alatt és felett.
Egyiptom az afrikai kontinens északkeleti részén található, meglehetősen nagy alapterületű ország. Ám túlnyomó részben sivatagos, így a lakosság a Nílus termékeny völgyében és a tengerparton él. A hivatalos néven Egyiptomi Arab Köztársaságként ismert ország 1953 óta független köztársaság. Az ókori egyiptomi fáraók birodalma és a mai köztársaság között eltelt évszázadok, sőt, évezredek alatt viszont külső hatalmak befolyása alatt állt ez a terület.
A több évezredes történelem a piramisoktól a huszadik századig az egész országban tetten érhető. Hosszú ideig tartó utazás lenne, ha minden jelentős emlékhelyet alaposan meg akarnánk nézni.
Ezért aztán a többség beéri a két legfontosabbal: egy nap Luxorban, egy nap Kairóban, és ezzel máris kaptunk egy komoly impulzust a fáraók koráról.
Az egész világon kevés lenyűgözőbb történelmi helyszín van a gizai piramisoknál vagy a Királyok Völgyénél- a legtöbb ország egyetlen ilyenre is komplett turizmust tudna felhúzni.
Természetesen Egyiptom is kihasználja ezt a vonzerőt. Az csak némileg csorbít a képen, hogy a helyi sajátosságok miatt nem mindenki gondol vissza jó szájízzel a tipikus egynapos kirándulásokra.
A kötelező látogatások a szuvenírboltokban, az emlékhelyek előtt nyüzsgő erőszakos árusok, önjelölt vezetők jelenléte nem csinál kedvet hogy újra és újra ellátogassunk ezekhez a világcsodákhoz.
Érthető az, miért tapasztalhatunk hasonló dolgokat látványosságoknál vagy akár a bazársorban. Az országban sokan élnek, és ugyan történnek fejlesztések, még mindig nagyon sok a fillérekből tengődő ember, akik minden lehetőséget megragadnak, hogy keressenek egy kis pénzt. Ezért hibáztatni őket nem lehet, ám ettől még van jobb program annál, mint hogy utat vágunk magunknak az árusok közt.
Az országban tapasztalható kaotikus élet, ami nem csak a fentiekre érthető, hanem mondjuk az őrült kairói közlekedésre is, megosztja az utazókat. Akadnak, akik számára izgalmas, egzotikus ez a hangulat, míg mások az első tapasztalatok után inkább ki sem mozdulnak a luxus all inclusive hotelekből, hanem inkább a tengerparton kortyolják a koktélokat.
Én azt gondolom, ha fontos szempont az, hogy ne a tülekedésről és lehúzásról szóljon az ilyen kirándulás, igyekezni kell olyan szolgáltatót, privát túrát keresni, ahol megóvnak a turistacsapdáktól.
Ezek az utak nem annyival drágábbak, hiszen maga Egyiptom sem igazán drága ország, mint amennyivel jobb lehet az élmény.
Több útja-módja van az ország felfedezésének. Az egész országban számos nemzetközi repülőtér található. A nyaralók Hurghadába és Sharm El Sheikbe repülnek elsősorban. Vannak közvetlen járatok Kairóba a nagy nemzetközi reptérre, és az újabb, kisebb, elsősorban fapadosok által használt Sphinxre is- ez utóbbi Gizában található. Emellett Taba, Marsa Alam vagy Luxor is rendelkezik reptérrel.
Mivel az ország a turizmusból él, a vízum kiváltható érkezéskor a reptéren. Szintén ez az oka annak, hogy a helyiek igazán nagyvonalúak, az egyiptomi font (LE) mellett szívesen fogadják el a jól ismert valutákat, az eurót, a dollárt. A fém pénzérme viszont nem kedvelt, sokkal jobban örülnek a kis címletű papírpénzeknek.
Az egyik lehetőség az utazásra országon belül tehát a repülés. Egybe lehet kötni pár napos hurghadai nyaralást egy-két napos luxori és kairói kitérővel- tenger és történelem egy utazáson belül. Nem rossz kombináció!
A többség viszont egyszerűen befizet egy hurghadai nyaralást, netán búvárprogramot is szervez, aztán egy-egy napos kirándulást választ a két fő látványossághoz. Szervezők tucatjai tukmálják mindenkire a programokat a tengerparton, a bazárban, a városban. Fogalmunk sem lehet, kinek van engedélye, kinek nincs, kitől kapunk korrekt szolgáltatást, és ki az, akinek az olcsó tömegtúráján a piramisokra fél óra jut, a papirusz- és alabástrom bazárra meg három.
Próbálj informálódni, vagy hivatalos oldalon keresgélni a túrák közt, és szerintem ne pár dolláron akarj spórolni, mert valahol nagyon is meg fogod fizetni az árát az olcsóságnak.
Gyakori program az egyiptomi utazások esetén a nílusi hajóút. Elvileg több, érdekes helyszínt érint ez az utazás, és önmagában kaland hajón lakva látni a Nílus völgyét. Ez is kombinálható tengerparti nyaralással, tehát szép kerek program rakható össze.
Bárhol is keresel szállást, óvakodj a túlzott kompromisszumoktól.
Az igazán színvonalas helyek sem megfizethetlenek, a kevésbé tiszta hotelekben összeszedett gyomorrontásokról viszont sokan tudnak mesélni.
Igaz, ez néha utoléri az embert jobb szállodákban is, aminek az is oka lehet, hogy a tényleg gazdag, változatos kínálattal betelni nem tudó turisták kissé túlzásokba esnek az étkezéseknél. A legtöbb helyen található patika, az Antinal nevű csodaszerrel, ami az efféle gyomorfertőzések legjobb gyógyszere. Egy másik gyakori megbetegedést az okoz, hogy a nyári időszakban, amikor pokoli a hőség, kimelegedve ülnek be a turisták a csúcsra járatott klímával hűtött autókba, buszokba, szobákba.
Ilyesmire főleg fel kell készülni az önállóan utazóknak: a teljesen egyéni szervezés a bátrak terepe. Természetesen megoldható, hiszen léteznek vasútvonalak, léteznek helyi buszjáratok, lehet közlekedni a nagyvárosokban taxival. A vakmerők még autót is bérelnek! De ez azért tényleg azoknak ajánlható, akik nem esnek kétségbe egy olyan közlekedési káoszban, mint ami a nagyjából 20 milliós Kairóban van. Zsebbarát szállásokkal, jó időben foglalt repjegyekkel egész olcsó is lehet ez az út. Kitérőt lehet tenni akár Alexandriába, a sivatagban ott vannak a látogatható oázisok, és el lehet menni a Sínai-félszigetre is.
Apropó, Sínai-félsziget.
A piramisok árnyékában ne feledkezzünk meg arról, milyen jelentős bibliai helyszínek vannak erre.
Az egy időben, egészen 1982-ig izraeli megszállás alatt állt, beduinok lakta terület egyik híres pontján van a Szent Katalin-kolostor: a hagyomány szerint ezen a hegyen kapta Mózes a törvény tábláit. A Sínai északi része viszont a Gázai-övezettel határos, ami nem számít éppenséggel a béke szigetének, noha Egyiptom volt az egyik első arab ország, ami normalizálta kapcsolatait Izraellel. Mostanra a Sínai ízig-vérig egyiptomi, kedvelt nyaralóhelyek sorával, Sharmba pedig szinte mindig vannak közvetlen járatok tőlünk is.
A történelem, mint azt tudjuk, nem valami statikus, múltbéli dolog. Folyamatosan zajlik, és a ma jelene a holnap történelme. Nem tudjuk, mikor merre fordul a világ. Egyiptomnak nem csak régmúltja fordulatos, az elmúlt évtizedben is történt egy s más. A sokáig megdönthetetlennek tartott Hoszni Mubarak elnök bukása, választások, puccs, új rezsim követték egymást sorban.
Ez a Közel-Keleten egyáltalán nem szokatlan kiszámíthatatlanság az oka annak, hogy az utazók egy része óvakodik Egyiptomtól.
Főleg, amikor a környékbeli országokban zajló harcokról, vagy egyenesen kairói forradalomról hallunk. Senki nem tudja garantálni azt, hogy a jövőben nem történik olyasmi, ami megint kockázatossá teszi az utazást a térségbe. Mindez elég elszomorító annak fényében, mennyi csodát tartogat az ország.
Álltam már lenyűgözve a piramisok előtt, s néztem szintén lenyűgözve a Vörös-tenger víz alatti világát.
Fantasztikus, hívogató élmények, évezredes kultúra, egzotikum- Egyiptomot látni kell.
Tökéletesen tisztában vagyok azzal, mi minden húzhatja keresztbe az utazási terveimet, ám ha szétnézek a repjegyek között, sűrűn rápillantok az egyiptomi lehetőségekre is. Mert hiába akadt egy-két kellemetlen epizód, sokkal több volt az emlékezetes és nagyszerű kaland.